A gammaglobulin vagy IgM-mel dúsított intravénás immunglobulin készítményeket leginkább a transzplantáció után használjuk a szeptikus sokk immunitásának korai szupportív terápiájaként. A kivételre váró szerv lehet fertőzött, ebben az esetben a szervátültetés, mint életmentő műtét akkor végezhető el, ha nincs szisztémás gyulladás, tehát a góc inaktív, és a beteg a sebészeti beavatkozás alatt IgM-mel dúsított immunglobulint kap profilaktikusan. Transzplantációt követő időszak infektológiai szempontból három részre bontható: a transzplantáció utáni első hónapra, az első és a hatodik hónap közti időszakra és hat hónapon túli időszakra. Az első hónap fertőzései alapvetően a sebészeti beavatkozással függnek össze. Az első és a hatodik hónap közötti időszakban az immunszuppresszív terápia jellegzetességei miatt gyakoribbak az opportunista és a gombafertőzések. Ezt követően a fertőzéseik típusa, előfordulásuk gyakorisága általában megegyezik a nem transzplantált populációéval, kivéve a pulmonalis fertőzéseket. Ez utóbbi két-háromszor gyakrabban fordul elő. Ennek oka a szekunder hypogammaglobulinaemia (alacsonyabb IgM és IgG vérszintek), amelyet a szteroid, de leginkább a T- és B-lymphocyták proliferációját gátló mycophenolat mofetil okoz. Szeptikus sokk kialakulásakor az IgM szint tovább csökken, ezért kezelése részeként, adekvát monitorizálás mellett az intravénás immun-globulin terápia, IgM-mel dúsítva, életmentő lehet. Ezen kívül olyan vírus fertőzések esetében, amelyekre nincs profilaxis és/ vagy nincs oki kezelés, mint például West Nile vírus infekció, az IgM-mel dúsított immunglobulin kezelés szintén alkalmaz-ható. Az antibiotikum rezisztencia növekedése következtében a szeptikus sokk kezelésében az immunterápia, ezen belül az immunglobulinok alkalmazása előtérbe fog kerülni.