Az intenzív osztályos volumenpótlás kérdései nap, mint nap nagy kihívás elé állítják a klinikust. A kritikus állapotú, ám rendkívül heterogén betegcsoportot alkotó "intenzíves" beteg esetében a folyadékterápia kétélű kard lehet: nem megfelelően megválasztott kezeléssel nemhogy nem segítünk, de legrosszabb esetben jelentősen árthatunk betegeinknek. Az elmúlt évek során a témával foglalkozó tanulmányok sorával találkozhattunk, melyek sokszor eltérő konklúzióikkal még nagyobb bizonytalanságot okozhattak a fejekben. Jelen tanulmányunkban igyekeztünk összefoglalni az evidenciákat és a legutóbbi nemzetközi konszenzus eredményeit bemutatva segíteni a folyadékterápia útvesztőjében.