Bevezetés: Győr város levegőterheltségi szintjét az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat, ill. elődje évtizedek óta méri. Az automata mérőállomások folyamatosan mérik - többek között - a PM10 és a nitrogén-dioxid koncentrációt a város 2 forgalmas pontján, azonban nincs információ arról, hogy ezek az értékek mennyiben tükrözik a város különböző részeiben élő lakosság tényleges terhelését. Ennek megválaszolására egy nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálat (ESCAPE) keretében nyílt lehetőség. Cél: a hosszú távú levegőterheltségi szint területi eloszlásának megállapítása Győr városban. Módszerek: A légszennyezettség vizsgálata a koordináló Utrechti Egyetem Kockázatbecslési Intézete által kidolgozott protokoll szerint történt, amely meghatározta a mintavételi program előkészítését, a mérőhelyek kiválasztását, a mérési program ütemezését, a területi munka kivitelezését, a levegőminták kezelését és továbbítását a koordináló intézet számára. A levegőminőség-vizsgálati helyszínek kijelölésének fő irányvonala az epidemiológiai felmérésben résztvevők lakókörnyezetének minél pontosabb reprezentációja volt. 40 helyszín került kijelölésre: 20 mérőponton folyt a szálló por két frakciójának (PM10, PM2,5) és a NO2/NOx-k mintavétele, és további 20 helyen csak a NO2/NOx monitoring, két hetes intervallumokban, a téli és nyári hónapokban, valamint az átmeneti (ősz, tavasz) időszakban. A szálló por mintavétele Harvard típusú impaktorral rendelkező mintavevő eszközzel történt, 2 óránként 15 perces időtartamban. A NO2/NOx terhelés mérésére Ogawa típusú passzív monitoring technikát alkalmaztak. A minták analízisét, a mérési eredmények kiszámítását és részleges értékelését a koordináló Utrechti Egyetemen végezték az összes résztvevő szervezet számára.