A felvilágosodás korában az orvosképzés teljesen új alapokra helyeződött. A korabeli szakértők szerint a modern orvosi fakultásmodellnek öt pilléren kellett nyugodnia: az anatómián, a botanikán, a kémián, valamint az orvoslás elméletén és gyakorlatán. A korszak legjobban sikerült egyetemalapítása a göttingeni volt. A göttingeni egyetemen a politikai akarat elegendő anyagi támogatást nyújtott, kiváló professzorokat hívott meg, és cenzúra nélküli oktatást biztosított. A felvilágosodás szellemisége a facultas medicinae felépítésében és színvonalában is meglátszott. Az orvosi karon Albrecht von Haller elképzelései alapján épült meg a botanikus kert, valamint az anatómiai teátrum és a szülészeti klinika, amely a Német Birodalomban és a világon az egyik első ilyen intézmény volt. A diákok az elméleti képzés mellett klinikai gyakorlatot szereztek, és tudományos megfigyeléseket, kísérleteket is folytattak. Jelen dolgozat a göttingeni egyetem orvosi fakultásának hőskorát, az anatómiai és szülészeti képzés bevezetését kultúrtörténeti szempontok alapján, korabeli német és magyar források felhasználásával kívánja bemutatni.