Több nagy irányelv szabályozza aktuálisan a dyslipidaemiák kezelését. A legfontosabbak az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (V. MKKK) és az Európai Kardiológus Társaság (ESC) ajánlásai, valamint két új, az amerikai kardiológiai (ACC/AHA) és az idült vesebetegekre (CKD) vonatkozó "Kidney Disease: Improving Global Outcomes" (KDIGO) irányelv. Ezek között, az alapvető azonosságok mellett, nem elhanyagolható különbségek is vannak. Az irányelvek kritikai összehasonlítása és a háttér adatok elemzése alapján valamennyi mellett és ellen szólnak érvek. Az V. MKKK és az ESC alapvetően célérték-orientált - így 1,8 mmol/l alatti LDL-C-szintet (és/vagy legalább 50%-os LDL-G csökkenést) javasol az igen nagy kardiovaszkuláris kockázat tartós kezelése során, míg az ACC/AHA és a KDIGO szakít ezen hagyománnyal. Az igen nagy kardiovaszkuláris kockázat definiálásában az V. MKKK mértéktartóbb, s az ezen alapuló célérték koncepciójának megtartása mellett is számos érv szól. A statin mellé adott ezetimib kombináció az V. MKKK és a KDIGO szerint széles körben szabadon választható opció, az ESC és az ACC/AHA ezt csak a maximálisan tolerált statinra adott szuboptimális válasz esetén tarja megfontolhatónak. Valamennyi irányelv kitüntetett figyelmet fordít a biztonságosság kérdésére.