A hipertónia és a diabétesz gyakran együtt járó jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. A megfigyelések szerint mindkét esetben fokozódhat a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Az ESH/ESC 2013-as ajánlása szerint diabetes mellitusban a vérnyomást 140/85 Hgmm alá kell csökkenteni. Az antihipertenzív terápiát egyénre kell szabni, azaz meg kell keresni a különböző kísérőbetegségeket és állapotokat is, amelyek befolyással lehetnek a gyógyszerválasztásra. Diabéteszben számos metabolikus eltérés is jelen lehet, ezért ekkor ezeket is figyelembe kell vennünk a gyógyszerválasztás során. A centrálisan ható rilmenidin cukorbetegekben különösen előnyös tulajdonsága, hogy a hatásos vérnyomáscsökkentésen túlmenően javítja az inzulinérzékenységet, a dyslipidaemiát, csökkenti a mikroalbuminuriát, továbbá - az ACE-gátlókkal azonos mértékben - mérsékeli a balkamra-hipertrófiát.