Az igen gyakori külbokaszalag szakadások konzervatív, funkcionális kezelése során a klinikum viszonylag csekély figyelmet szentel a betegek rehabilitációjának. A szerzők közleményükben az általuk kidolgozott protokoll alapján rehabilitált sérültek funkcionális eredményeit hasonlítják össze a rehabilitáción részt nem vett, illetve bizonytalan körülmények között - otthon utókezeltek - eredményeivel. Avizsgálatba összesen 67 (40 férfi és 27 nő) olyan sérült került bevonásra, akiknél fizikális és röntgen- vagy ultrahang-diagnosztikával igazolták a ligamentum talofibulare anterius és a ligamentum calcaneofibulare teljes szakadását. A tesztcsoportot alkotó 45 beteg (28 férfi és 17 nő) esetében a rehabilitáció részét képezte a szerzők által kidolgozott sensomotoros training, míg a kontrollcsoport 22 sérültje (12 férfi, 10 nő) a funkcionális konzervatív kezelés után a rehabilitáción nem vett részt. A konzervatív terápia utáni 6. és 12. héten Bretzféle sport stabilométerrel végezték el az alsó végtagok funkcionális stabilitásának mérését valamennyi betegnél. Vizsgálataik során megállapították, hogy a klinikai protokoll alapján rehabilitált sérültek statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterei szignifikánsan jobbak voltak a kontrollcsoportnál mért értékeknél. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a szerzők által alkalmazott rehabilitációs program fokozza a sérültek biztonságos fizikai aktivitáshoz való visszatérését, illetve csökkenti az újrasérülések kockázatát.