Sok, napjainkban is használt gyógynövény neve arról árulkodik, hogy valamikor a nagy, igen jelentős gyógynövények közé tartozott. Ilyen például az egykor ezer bajra használható ezerjófű (Centaurium), a törések esetén alkalmazott forrasztófű (Symphytum), és a több száz "orvosi" előtaggal ellátott növény (pl. orvosi somkóró, orvosi zsálya). Nem mindig érdemes azonban a név alapján következtetni a gyógyhatásra: az álombogyó (Withania) nem feltétlenül altat, és nem mind arany, ami fénylik - pontosabban: nem feltétlenül ér aranyat a gyógyászatban az a növény, amelynek neve az arany szóval kezdődik. Az aranyeső (Laburnum sp.) nem több, mint egy szép, sárga virágú dísznövény, és bár az aranygyökér (Rhodiola rosea) gyógyászatilag hasznos, neve szintén virágára utal. De vajon mi a helyzet az aranyvesszővel: hatásával is kiérdemli a virágszíne alapján kapott nevét?