HDL vagy non-HDL: az itt a kérdés : a residualis dyslipidaemia gyógyszeres kezelésének lehetőségei / Bajnok László
Bibliogr.: p. 67-68. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2014. 155. évf. 2. sz., p. 62-68. : ill.
Az LDL-koleszterin helyett másodlagos lipidcélértékként a non-HDL-koleszterin használata javasolt, ha a triglicerid 2,3 mmol/l feletti. Ennek célértéke az adott cardiovascularis kockázati kategóriában 0,8 mmol/l-rel magasabb, mint az LDL-koleszteriné. Aktuálisan a lipidológia legfontosabb kérdése az lett, hogy a statin melletti residualis dyslipidaemia kezelése milyen mértékben csökkenti a cardiovascularis kockázatot. Ilyen szerepben az eddig vizsgált szerek - annak ellenére, hogy a HDL-koleszterint és/vagy non-HDL-koleszterint többé-kevésbé javították - alapvetően kudarcosak voltak. A legnagyobb vesztes a nikotinsav. A halolajjal végzett - ellentmondásos - cardiovascularis vizsgálatok az alkalmazott dózisok miatt nem tekinthetők lipidológiai tanulmánynak. A statinnal kombinált terápiaként szerepe lehet 1. az ezetimibnek, ha az LDL-koleszterin-célérték statin-monoterápiával nem érhető el, illetve 2. a fibrátnak, ha a trigliceridemelkedés nagymértékű, vagy ha enyhébb, de jelentős HDL-koleszterin-szint-csökkenéssel társul. Potenciális további lehetőségek: a HDL-koleszterint drasztikusan emelő és az LDL-koleszterint is jelentősen csökkentő koleszterinészter transzfer protein gátlók, illetve az LDL-koleszterint statin mellett is markánsan csökkentő proprotein convertase subtilisin/kexin-9 gátlók.