Bevezetés: Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szülői nevelői viselkedés alapvető hatásal van a gyermekek pszichoszociális fejlődésre, továbbá az elégtelen nevelés összefügg a gyermekkorban és felnőttkorban megjelenő pszichopatológiákkal. A téma vizsgálatának elterjedésében nagy szerepet játszott azoknak a kérdőíveknek a megjelenése, amelyek a gyermekek visszaemlékezéseiből következtetnek a szülői nevelés minőségére és annak hatásaira. A torzító emlékezeti hatások kiszűrésére újabban prospektív mérőeszközök is megjelentek. Egy ilyen eszköz a kisiskolás korú gyermekek esetén használatos EMBU-C is, melynek magyar mintán való standardizálása volt e tanulmány fő célja. Módszerek: A kutatáshoz kisiskolás korú (7-12 éves) gyermekek segítségét vettük igénybe (n=108). A demográfiai adatokon túl az EMBU-C kérdőív itembázisát és a STAIC kérdőívet használtuk. Eredmények: Vizsgálatban sikerült igazolni az EMBU-C kérdőív négyfaktoros struktúráját (a faktorok név szerint: érzelmi melegség, elutasítás, túlvédés, kivételezés). A kérdőív belső konzisztenciája megfelelt a nemzetközi adatoknak, a STAIC segítségével vizsgált konkurens validitás szintén igazolódott. A kapott adatok összhangban vannak az EMBU kamaszkori és felnőttkori változatával, ezek közül a legfontosabb, hogy a szülői elutasítás és túlvédés érzékelése kapcsolatba hozható a gyermekek szorongásos tüneteivel. Szintén fontos eredmény annak bemutatása, hogy a kisiskolás korú gyermekek a túlvédés intruzió komponensét hajlamosak érzelmi melegségként megélni, ami eltér a kamaszok és felnőttek eredményeitől. Következtetések: Az EMBU-C magyar mintán történő sikeres standardizálása mind a klinikai munkában, mind a kutatásban jelentős pozitív következményekkel jár, hiszen lehetővé válik a gyermeki patológiák szülői korrelátumainak vizsgálata, valamint az eredmények korosztályok közötti és nemzetközi összevetése.