Az összes tesztoszteron 97%-a szexhormont kötőglobulinhoz és albuminhoz kötve kering, csak 0,5-3%-a a szabad frakció. Az albuminhoz kötött és a szabad tesztoszteron együtt képezi a biológiailag hasznosítható frakciót. A vizsgálat célja az volt, hogy tanulmányozzák az összes és a kalkulált biológiailag hasznos tesztoszteronszintek klinikai értékét, valamint a különböző tesztoszteron- és 25(OH)D-vitamin-frakciók közötti összefüggéseket 111 egészséges (75 nő, 36 férfi), valamint 126 hyperandrogenismus gyanújával jelentkező nőt vizsgáltak. Mérték a tesztoszteron-, szexhormonkötő globulin, albumin, valamint az 54 idősebb egészséges önkéntesben (30 férfi és 24 nő) a D-vitamin-kötő protein és a 25(OH)D-szinteket. A klinikai szenzitivitás 13-19%-kal nőtt, változatlan specificitás mellett a származtatott tesztoszteronfrakciók és a saját határérték figyelembevételével. Az összes 25(OH)D szint alapján szuboptimális D-vitamin-ellátottság 65%-ban, míg a biológiailag hasznosuló 25(OH)D-értékek szerint 44%-ban fordult elő. A férfiaknak mindkét frakció szerint jobbnak bizonyult a D-vitamin-ellátottsága a nőkhöz képest [összes 25(OH)D: 43% vs. 25%; biológiailag hasznosuló 25(OH)D: 73 vs. 33%; p <0,011. Nőkben a tesztoszteronfrakciók magasabbak optimális D-vitamin-ellátottság esetén. Csak nőkben igazolódott szignifikáns pozitív összefüggés (r = 0,45; p <0,01) az egyes tesztoszteron- és 25(OH)D-vitamin-frakciók között. A saját referenciatartományok és a számított szabad frakciók figyelembevételével jelentősen növelhető a diagnosztikus biztonság. Eredményeik szerint az idősebb egészséges nők tesztoszteron- és 25(OH)D-szintje között szignifikáns összefüggés van, míg a férfiak esetében ez csak tendenciában mutatkozik.