A kézen ritkán találkozunk epithel cisztákkal. Típusos esetben a beteg az érintett terület progresszív fájdalmára, illetve nyomásérzékenységre panaszkodik. Röntgenfelvételeken unilokoláris jól definiált osteolytikus elváltozásként jelentkeznek, amelyeknek a kortikálisa elvékonyodott, illetve esetenként áttörhet. A helyes diagnózis felállítása esetén a sebészi ellátás - excochleatio - általában sikeres. Ezen elváltozások differenciáldiagnózisa azonban fejtörést okozhat, mivel számos betegséget utánozhat. A helyes diagnózis felállításában radiológiai módszerek (röntgen, MRI, ultrahang) laborvizsgálatok, aspirációs citológia, szövettan, illetve intraoperatív tenyésztési minták segíthetnek. Jelen dolgozatban áttekintjük a kéz intraossealis epithel cisztáinak irodalmát, illetve beszámolunk egy 63 éves férfi beteg hüvelykujján levő elváltozásról. A beteg a jobb hüvelykujj végpercének progrediáló fájdalma, illetve nyomásérzékenysége miatt jelentkezett ambulanciánkon. A klinikai tünetek, illetve röntgenfelvételek alapján a beteget krónikus osteomyletis diagnózisával kezeltük. Műtéti feltárás során azonban az elváltozás nem tűnt típusos osteomyelitisnek, így a tenyésztési minták mellé szövettani mintavétel is történt. A beteg gyógyulása eseménymentesen zajlott. A szövettani lelet a mintában malignus elváltozást nem mutató laphám sejteket, illetve krónikus gyulladás diszkrét jeleit igazolta. A szövettani diagnózis nem malignus laphámsejt proliferatio volt. A fentiek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a megfelelő klinikai tünetegyüttes fennállása esetén kellő gyanakvással illetve a megfelelő diagnosztikus eszközök használatával a kéz intraossealis epithel cisztáit sikeresen kezelhetjük amennyiben sikerül megfelelő diagnózist felállítani.