A vizsgálat célja: A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az ápolási dokumentációval kapcsolatos törvényi szabályozás bevezetése óta az ezzel kapcsolatos előírásokat sikerült-e a gyakorlatba átültetni. További cél volt feltárni az ápolási dokumentáció hatékony alkalmazásának feltételrendszerét. A vizsgálat módszere: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 150 ápoló bevonásával kérdőíves felmérésre került sor, valamint áttekintésre került 200 lezárt ápolási dokumentáció. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt, a szerző a szignifikancia határ p<0,05-nél állapította meg. Eredmények: Az ápolási dokumentáció nem személyre szabottan készül (p<0,01) és az információ tartalma nem elegendő ahhoz, hogy következtetni lehessen belőle a beteg felvételkori állapotára és az állapotváltozásra az ápolás hatására. Az ápolási dokumentáció információ tartalma, illetve egyénre szabottsága nagymértékben függ az adminisztrációval kapcsolatos ápolói attitűdtől, az iskolai végzettségtől és az egészségügyben elöltött időtől. Következtetések: Az eredmények az ápolási dokumentációval kapcsolatos alapelvek konkrétabb meghatározásának, valamint a jelenlegi dokumentációs anyagok felülvizsgálatának és átalakításának szükségességét támasztják alá.