Bevezetés: A szuicid prevencióban kiemelt fontosságú, hogy az úgynevezett "kapuőrök" (segítő foglalkozásúak) megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az öngyilkosság témakörében. Tanárok öngyilkosság témájában mutatott tájékozottságát vizsgáltuk, elsősorban arra a kérdésre keresve a választ, hogy az esetleges alultájékozottság mindössze képzettségbeli mulasztások eredménye-e. Feltételeztük, hogy az öngyilkosság témájával kapcsolatos ismeretek megléte összetett kérdés, a hiányosságok összefüggésben állhatnak a kiégéssel és az elkerülésre irányuló megküzdésmóddal. Módszerek: Továbbképzésben résztvevő tanárok kérdőíves vizsgálatát végeztük (N=102). A Hubbard-Mclntosh-féle öngyilkossági kérdőív rövidített magyar változatát, a Maslach-féle kiégési kérdőív tanári változatát és a Stressz-események Leküzdése Felmérést (CISS-48) használtuk. Eredmények: Eredményeink szerint a tanárok öngyilkossággal kapcsolatos tudása valamelyest rosszabb, mint a segítőké, de az átlag lakosságénál jobb. A Hubbard-Mclntosh féle kérdőíven rosszabb eredményt elérő pedagógusokra jellemzőbb az elkerülésre irányuló megküzdésmód, és a kevésbé feladatorientáltak nagyobb tudással rendelkeznek a kérdésről. Így bizonyítódni látszik az a feltételezés, hogy összefüggés van az elkerülési stratégia és az öngyilkossági ismeretek megléte között. Ennek a kiégéssel való kapcsolata teljes mintánkon nem igazolódott, a férfi tanárok esetében azonban sikerült egy közvetítői modellt felállítanunk erre vonatkozóan. Következtetés: A szuicid prevenciós képzések mindenképpen indikáltak lennének a tanárok körében, de legalább ilyen fontosnak tűnik elzárkózásuk előzetes feloldása, esetleg saját, öngyilkossággal kapcsolatos élményeik, érintettségük átbeszélése, az átdolgozás megsegítése, a nagyobb pszichés támogatás.