Vizsgálatunk célja volt, hogy meghatározzuk azt a sugammadex dózist, ami TOF monitorozás mellett a negyedik TOF (TOFC-4) válasz megjelenésekor alkalmazható. Ebbe a randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatba 80 beteget vontunk be, akiknél propofolsevolflurane-fentanyl-rocuronium balanszírozott anesztéziát alkalmaztunk. A neuromuszkuláris monitorozás kalibrált akceleromiográfiával történt. Miután a rocuroniummal kiváltott neuromuszkuláris blokád spontán visszatért a TOFC-4 szintre a betegek a randomizációnak megfelelően 0,5-1,0-2,0- mg/ttkg sugammadexet vagy 0,05 mg/ttkg neostigmint kaptak. Rögzítettük a felfüggesztő szer beadásától TOFR 1.0 visszatéréséig eltelt időt. A vizsgálat elsődleges végpontja a gyors visszatérés (átlagosan 2, maximum 5 perc), a másodlagos végpont a lassú vissza-térés (átlagosan <=5, maximum 10 perc) előfordulásának vizsgálata volt. 1,0 és 2,0 mg/ttkg sugammadex dózisok alkalmazása esetén TOFC-4 szintű neuromuszkuláris blokk 2,1 +- 0,8 (átlag +- SD) és 1,8 +- 0.9 perc alatt tért vissza TOFR 1.0-re. 0,5 mg/ttkg sugammadex esetén a hasonló visszatérési idő 4,1+- 1,9 perc volt (p < 0,001 vs.1,0 and 2,0 mg/ttkg). Neostigmin esetén a visszatérési idő TOFR 1.0-re 8,5 +- 3,5 perc volt (p < 0,001 vs. sugammadex csoportok). A TOFC-4 -re történő spontán visszatérést követően 1,0 mg /ttkg sugammadex gyorsan és hatékonyan felfüggeszti a rocuroniummal kiváltott neuromuszkuláris blokádot. A 0,5 mg/ttkg-os dózis ugyanolyan hatékony, de a megfelelő felfüggesztő hatás beállásához 8 perc kellett.