A vizsgálat célja a statinterápia jellegzetességeinek és eredményességének megítélése volt 2-es típusú diabéteszben szenvedők körében a MULTI GAP (MULTI Goal Attainment Problem) felmérés keretén belül. Standard, strukturált kérdőívek segítségével, kardiovaszkuláris eseményt szenvedett, statinkezelésben részesülő 2-es típusú cukorbetegek körében, háziorvosok és szakorvosok bevonásával végeztük az adatgyűjtést, 2009-ben 1582 beteg (55,0% férfi), 2010-ben 1159 beteg (58,4% férfi) és 2011-ben 668 beteg (59,1% férfi) adatainak elemzésére került sor. A szérum összkoleszterin (TC) értéke a vizsgált három év sorrendjében az alábbi volt: 5,27+-1,23 mmol/l, 4,90+-1,30 mmol/l, 4,88+-1,29 mmol/l, a csökkenés tendenciaszerű volt (p>0,05). A TC <4,5 mmol/l értéket elérők aránya 24,3%, 38,4%, 40,4% (p<0,001 versus 2009. évi adat); a <3,5 mmol/l kezelési célértéket elérőké pedig 6,0%, 11,5%, 12,0% (p<0,001 versus 2009. évi adat) volt. Az LDL-koleszterin (LDL-C) értéke 2,94+-1,04 mmol/l, 2,73+-0,95 mmol/l, 2,69+-1,03 mmol/l volt, a csökkenés tendenciaszerűnek bizonyult (p>0,05). A <2,5 mmol/l értéket elérők aránya 35,2%, 42,8%, 47,8% (p<0,001 versus 2009. évi adat), az <1,8 mmol/l kezelési célértéket elérők aránya pedig 10,6%, 15,9% és 16,8% (p<0,001 versus 2009. évi adat) volt. Bár az évek során a 2-es típusú cukorbetegek statinterápiájának eredményessége javult, hatékonyabb kezelést kell folytatnunk annak érdekében, hogy a kezelési célértéket elérő betegek arányát érdemben növelni lehessen.