Az egynapos sebészet Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben nem terjedt el, amint az elvárható lett volna. Az eddigi egészségpolitikai és egészségbiztosítói próbálkozások részben a meglévő struktúra átalakítására, részben a tevékenységi kör és az elszámolási szabályok folyamatos bővítésére koncentráltak. A cikk megírásával célom annak feltárása volt, hogy melyek azok az egyéb tényezők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egynapos beavatkozások száma már rövidtávon is növekedjen. Bemutatom, melyek azok a szempontok, amelyek hatással vannak mind a betegek, mind a szolgáltatók preferencia rendszerére.