Az orvosilag lehetséges, a társadalmi igény és a gazdaságilag megengedhető dilemmája eszkalálódott. Az egészségügy költségei gyorsabban emelkedtek, mint a GDP, a globalizáció ellenére a különbségek nőttek. A társadalmi jól-lét az életkort, de a betegségek terhét is növelte. A társadalombiztosítási rendszerben a fogyasztó nem érdekelt a takarékosságban, a szolgáltatónak érdeke a fogyasztás növelése, a költségcsökkentés politikai kockázat. A fogyasztó, szolgáltató, beszállítók, finanszírozó, állam érdekellentétei feloldhatatlanok. Minél szegényebb egy ország (társadalmi réteg) annál nagyobb a betegségek terhe, és annál kevesebbet tud egészségügyre költeni.