Censorinus egy a Kr. u. 3. században élt római grammaticus írt egy kis értekezést De die natali (A születésnap) címmel. Az antik tudomány "zsebenciklopédiája" fontos információkat közöl az ókori orvostudományi, csillagászati és kronológiai ismeretekről. Mindezt úgy teszi, hogy az antikvitásban nagyon divatos számmisztika jegyében az emberi élet és a számok közötti összefüggéseket vizsgálja. A mű első felében értékes adalékokat találunk az ókori orvostudományról, elsősorban az embryologiáról, de fontos kiemelni, hogy maga a mű nem orvosi szakmunka, és nem is azzal a céllal íródott, hogy akár a fogamzás, akár az embryologia tárgykörében szakszerű összefoglalást adjon. Censorinus szerint a hetes szám határozza meg az emberi élet egyes fejlődési szakaszait, de fontos jelentősége van a kilences számnak is. jogosan vethetjük fel azt a kérdést, hogy miért éppen a hetes és a kilences szám szerepel kitüntetett helyen a görög filozófusoknál, az ókori orvosoknál, illetve fő forrásunknál Censorinusnál. A számok szerepét elsőként a már többször is említett Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok hangoztatták. Számukra a szám jelentette a bűvös arkhét, az őselemet, amelyek azok az "alapanyagok" voltak, amelyekből az egész világegyetem felépült.