Az egészségügyi szakemberek számára különösen nehéz és embert próbáló feladat a postnatálisan felismert Down-szindróma gyanújának közlése a szülőkkel. Kutatásunk célja a közlés körülményeinek vizsgálata volt, a hiányosságok feltárása és a tájékoztatás gyakorlatának javítása érdekében. A magyarországi szülészeti/gyermekgyógyászati intézmények tájékoztatási gyakorlatát (országos lefedettség 74%) az eredmények jobb interpretálhatósága érdekében 23 németországi szülészeti intézmény közlési gyakorlatával állítottuk szembe. Németországban kommunikációs képzések már részét képezik a graduális orvosi és az egészségügyi felsőoktatásnak. A magyar és a német intézmények 95%-ában nincs intézményi protokoll a gyanú közlésére. Németországban a szakemberek gyakrabban vesznek részt kommunikációs tréningen (p=0,06) és több civil szervezettel van kapcsolatuk (p<0,001). Magyarországon az első közlés alkalmával negatív információk is elhangzanak (p = 0,024), és a magyar szülők kevesebb lelki támogatást (p = 0,017) és a nyomtatott kiadványt kapnak a tájékoztatás során (p = <0,01). A magyar orvosok gyakrabban érezték úgy, hogy intézményi szinten nem tudták megadni a kellő támogatást az érintett szülőknek. A magyar tájékoztatási gyakorlat fejlesztésre szorul. Ennek lehetséges eszköze lehetne a kommunikációs képzés bevezetése a graduális és posztgraduális képzésbe és a közlési protokollok kidolgozása a rossz hírek közlésében részt vevő egészségügyi szakemberek számára.