A köszvényt már régóta a jómódúak betegségeként tartják számon. A táplálkozási szokások változása, az elhízás terjedése, a vesebetegségek, az öregedő társadalom és iatrogén okok hatására a hyperurikaemia és a köszvény aránya az utóbbi néhány évtizedben megkétszereződött. A 90%-ban középkorú férfiaknál előforduló betegség önmagában is okoz kellemetlen tüneteket, de számos más kór kialakulásában is szerepet játszik. A kardiovaszkuláris mortalitást 12%-kal emeli a vér húgysavszintjének 1%-os emelkedése. Az erekben gyulladást okoz, (leginkább) a végtagízületekben lerakódó mononátrium-urát-monohidrát kristályok következtében az ízület deformálódik, fájdalmassá válik, és kialakul a tünetegyüttes, amit köszvénynek nevezünk. A kardioprotektív étrendben tehát figyelembe venni a hyperurikaemia meglétét, és ennek megfelelően indokolt alakítani a diétát. Érvédő hatású, az ateroszklerózis folyamatát lassító diétában teljes őrlésű gabonafélék, sovány húsfélék és zsírszegény tejtermékek, sok zöldség, gyümölcs alkotja az étrend alapját. Kiemelt jelentőségű a többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe. A nátriumbevitelben megszorításokat kell tenni és a cukorfogyasztást - kiváltképp hyper­tri­gli­ce­ridaemia esetén - korlátozni kell. A köszvény diétájában purintartalomtól függően válogathatunk a nyersanyagokból. Kerülendő az alkohol, a húskivonatok, a szardínia, az élesztő, a belsőségek, a legtöbb halféleség, a kagyló. Szabadon fogyaszthatóak a gyümölcsök, a zöldségek a gabonafélék, a tojás. A korábbi ajánlásokkal ellentétben a zöldségek purintartalomtól függetlenül bátran képezhetik az étrend szerves részét, mivel nem befolyásolják az urátszintet. A szív-ér betegségek esetén ajánlott mediterrán diéta a hyperurikaemiában is előnyös, ezért megfelelő irányvonalnak tekinthető a terápiában. A magas vérnyomás és a hyperurikaemia lineáris összefüggést mutat egymással, emiatt fontos a húgysavszintet a normál határok között tartani.