Bevezetés: A császármetszés gyakoriságának növekedése hátterében az anyai kérésre végzett császármetszések szerepe is felmerült, annak ellenére, hogy nincs olyan hivatalos indikáció, amely alapján ilyen beavatkozás legálisan elvégezhető lenne. Ezért lehetetlen megbecsülni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az anyai kérésre végzett beavatkozások a császármetszés növekvő gyakoriságához. Célkitűzés: A szerzők a délkelet-magyarországi szülész-nőgyógyászok anyai kérésre végzett császármetszéssel kapcsolatos attitűdjének feltérképezését tűzték ki célul. Módszer: 2010 elején anonim kérdőíveket juttattak el a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szülészeti intézményekben dolgozó 137 szülész-nőgyógyászhoz. A válaszadási arány 74,5% (n = 102) volt. Eredmények: A válaszadók több mint fele elutasította annak elméleti lehetőségét, hogy hazánkban legálissá váljon a megalapozott orvosi indikáció hiányában, pusztán az anya kérésére végzett császármetszés gyakorlata. Amennyiben azonban a törvényi szabályozás erre lehetőséget teremtene, 81 (79,4%) szülészorvos elvégezné a beavatkozást. Következtetések: A szülész-nőgyógyászok több mint felének elutasító véleménye ellentétben áll a feltételes hajlandósággal, amelyet többségük mutat a legális körülmények között elvégezhető, orvosi indikációval nem alátámasztott császármetszésekkel kapcsolatban.