A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) a kezelési stratégia felállítása szempontjából, mint önálló entitás nem létezik. A személyre szabott kezelés igénye és lehetősége az NSCLC esetén is a klinikai gyakorlat része. Bár a laphámsejtes tüdőrák esetén az újabb terápiás eredmények még váratnak magukra, már feltérképezték e szubtípus genetikai hátterét is, az eredményes célzott terápia ugyanakkor még várat magára. Az adenokarcinóma esetében viszont valóban paradigmaváltás időszakát éljük. A citotoxikus kemoterápia esetén új lehetőség a pemetrexed alkalmazása, a célzott terápia tekintetében a növekedési faktor tirozinkináz-gátlók (gefitinib, erlotinib, afatinib) és az ALK-gátló (crizotinib) terápiás hatékonysága evidencia értékű. A tüdőrák kezelése árnyaltabbá, bonyolultabbá vált. A célzott kezelések hatásmechanizmusa és ezzel együtt mellékhatásprofilja is eltér a citotoxikus kemoterápiához képest. A kezelés alatt álló tüdőrákos betegek követése, ellenőrzése új feladatot, új kihívást jelent az alapellátás gyakorlatában.