Szisztematikus bizonyítékok talán nem állnak rendelkezése, de a megfigyelések teljesen egyértelműen azt mutatják, hogy az egészég-gazdaságtan szerepe az egészségpolitika kialakításában valamint az egészségpolitikai célkitűzések megvalósítása során olyan mértékű lett, amit egyetemi kutatók akár még tíz évvel ezelőtt sem tudtak volna elképzelni. Magyarországon az egészségpolitika és finanszírozás előtt álló fő kihívások részben hasonlóak, mint a fejlett országokban; kétség nem fér hozzá, eljött a költség-hatékonyság korszakának ideje. Emellett azonban nagyon lényegesek a különbségek is, ezért a külföldi eredmények transzferálhatósága és adaptálhatósága is igen lényeges kérdés. A fejlett országokban, és egyre több új Európai Uniós tagállamban is rendelkezésre állnak a betegségekkel kapcsolatosan az epidemiológiai adatok, ismert a költség és széles körben használatosak az ellátás minőségét mutató szakmai indikátorok. Az egészség-gazdaságtan ezeket az adatokat használva tudományos eredményekkel segíti az egészségpolitikai döntéshozók és a finanszírozók munkáját. Hazánkban nem ez a helyzet, nálunk a döntéshozók döntéseiket megfelelő adatok, elemzések szinte teljes hiányában hozzák. Jelen tanulmányunkban, saját kutatási eredményeink alapján, a stroke és myocardialis infarctus halálozás és betegség-teher, rheumatoid arhtritis epidemiológia és költségek, valamint a diabetológia területén végzett kutatásaink eredményei alapján mutatjuk be, hogy az egészség-gazdaságtan hogyan segítheti a megfelelő döntéshozást.