Bevezetés: Az érelmeszedés sajátos megjenenésű formája a Mönckeberg-féle arteriosclerosis, amelyet elsősorban az alsó végtagi középnagy artériák izomrétegének elmeszesedése és elcsontosodása jellemez. Cél: A szerzők Mönckeberg-sclerosis miatt amputált 22 végtag ereit vizsgálták 16 betegen azzal a céllal, hogy az erek falában jelen levő kristályokat azonosítsák. Módszer: A vizsgálatok metodikai alapját a szerzők azon megfigyelése tette lehetővé, hogy a kristályok többsége natív (festetlen) metszeteken polarizációs optikai vizsgálattal kimutatható, még olyan esetekben is, amikor azok a hagyományos hematoxilin-eozinnal festett metszetekben már nem találhatóak. Eredmények: Az erek falában (natív, festetlen metszeteken) valamennyi esetben előfordultak kristályok; alakjuk szerint rombusz vagy hasáb alakú kalcium-pirofoszfát-dihidrát, illetve hosszabb, keskeny hasáb alakú hidroxiapatit kristályok. Polarizált fényben mindkét kristály hosszirányban pozitív (a kollagénrostokéval megegyező) kettős törést mutatott. A hidroxiapatit kristályok törésintenzitása a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályokéhoz képest lényegesen mérsékeltebb volt. Néhány esetben ezektől alakilag eltérő egyéb kristályok is megfigyelhetőek voltak. Következtetések: A szerzők feltételezik, hogy az erek falában kimutatható kalcium-pirofoszfát-dihidrát, hidroxiapatit és egyéb kristályok - ízületi analógiák alapján - jelentős mértékben hozzájárulnak a mediasclerosist kísérő intimaproliferációhoz, az erek lumenének beszűküléséhez, azaz a kórfolyamat progressziójához, illetve a végtag következményes ischaemiás tüneteihez. A Mönckeberg-sclerosis így kristály indukálta angiopathiának tartható.