Hemolitikus transzfúziós szövődmények a differenciáldiagnózistól a kezelésig / Hoffer Izabella
Bibliogr.: p. 25-26. - Abstr. hun., eng.
In: Focus Medicinae. - ISSN 1419-0478. - 2013. 15. évf. 1. sz., p. 21-26. : ill.
A hemolitikus transzfúziós szövődmények általában a beteg és a donorvér közötti immunológiai inkompatibilitásra vezethetők vissza, ha a betegnek eleve van vörösvérsejt-ellenes antitestje vagy immunizálódott. Az akut szövődmény 24-48 órán belül, a késői, a transzfúzió után napokkal, hetekkel később is kialakulhat. Akut hemolitikus reakció jön létre, ha a beteg plazmájában antitest van jelen, amely a donor vörösvérsejtek ellen irányul (major inkompatibilitás). Leggyakrabban ABO tévesztés miatt következik be, vagy bármely vércsoport antigén ellen irányuló IgM, illetve IgG típusú antitest okoz intra vagy extravasalis hemolízist. A hemolízis jellegére a tünetekből lehet következtetni. Transzfúziós szövődmény esetén vizsgálni kell, kialakult-e hemolízis, illetve mi váltotta ki azt, és valóban szövődményről van-e szó. Fontos a hemolitikus szövődmény felismerése, okainak tisztázása a megfelelő kezelési elvek kialakítása érdekében.