Cél: annak elemzése, hogy bizonyos, betegekkel összefüggő és műtéttechnikai tényezők, hogyan befolyásolják a carotis műtét kimenetelét. Beteganyag és módszer: 383 centrumból származó 48035 carotis endarteriectomia (CEA) eredményeit egy közös adatbázisba gyűjtöttük össze és statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: a CEA-t 74%-ban symptomás betegség miatt végezték. Az endarteriectomia 34%-ban folt nélkül, 40 %-ban foltplasztikával, 26%-ban eversiós módszerrel történt. Az összmortalitás 0,5%. A CEA típusa és az érzéstelenítés módja nem befolyásolta a mortalitást, csakúgy, mint az egyidejűleg fennálló, ellenkező oldali carotis intern occlusio sem. A halálozás a 75 év feletti korcsoportban, mindkét nemben, magasabb volt (pN,05). Az átlagos perioperatív stroke arány 1,9%, melyet nem befolyásolt az érzéstelenítés módja. Ellenkező oldali carotis occlusio esetén gyakrabban alakult ki perioperative stroke (4,6% vs. 2,5%, p-),02). A folt nélkül végzett CEA után szignifikánsan magasabb perioperatív stroke előfordulást találtunk, minta foltplasztikával végzett műtét esetén (2,3% vs. 1,7%, p41,015). Magasabb volt a stroke aránya 75 év feletti nőbetegeknél (2,Ovs. 1,6%, p<0,005), ez a különbség férfiaknál nem volt észlelhető. Következtetések: ez a közlemény az egyik legnagyobb, CEA műtét utáni beteganyagot magába foglaló elemzés. Bár a regiszter elemzéseknek vannak bizonyos korlátai, a rendkívül nagy beteganyagból származó adatok hasznos információkkal szolgálnak a műtét kimenetelét illetően, és a randomizált, kontrollált tanulmányok adatait jól kiegészítik.