Bevezetés: A laktóztolerancia előfordulási gyakorisága nagy variabilitást mutat a különböző országokban, illetve népcsoportokban. Kb. 5000-10.000 évvel ezelőtt jelenhetett meg egy mutáció eredményeként azokban a nomád állattartó népekben, akik korábban az állatok tejét mindennapi étkezéseikben hasznosították. Pozitív szelekciós előnyt jelentett és gyorsan elterjed Európában. Genetikai vizsgálatokkal egy a C/T -13910 polimorfizmust azonosították a 2. kromoszómán, a laktáz gén szabályozó régiójában, amely szoros összefüggést mutat a laktóztoleráns (CT és TT 13x10) és intoleráns (CC -13910) fenotípussal. Anyagok és módszerek: A C/T -13910 genotípusok gyakoriságát 181 mai magyar, 65 székely, valamint 23 1X-X. századi, köznépi és klasszikus lovas honfoglaló sírokból származó csontmintában vizsgáltuk úgynevezett derived cleaved amplified polymorphic sequence PCR módszerrel és restrikciós fragment hosszanalízissel. A honfoglaláskora leletekből nyert DNS-en random genom előamplifikálást is végeztünk. Eredmények: A mai magyar minták 39%-a, a székely minták 29%-a, a honfoglaláskori minták 87%-a volt CC -13910 genotípusú (laktózintoleráns). Valamennyi laktóztoleráns genotípust a köznépi sírokból származó mintákban azonosítottuk. Következtetés: Lényegesen különböző a felnőtt-típusú laktózemésztő-képesség megoszlása a honfoglaláskori - és mai populációkban.