A szerző áttekinti az antibiotikumok és az antibiotikum-kutatás modern szemléletét, és összefoglalja a különféle - természetes, félszintetikus és szintetikus - antibiotikumoknak a kemoterápiában és más humánterápiás területeken betöltött jelenlegi szerepét. Vázolja az ismert és gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok eredetét és más területeken (fiziológiás állapotok, mezőgazdaság) történő alkalmazásukat. Részletesen tárgyalja az elmúlt években felmerült problémákat, így a növekvő (poli)rezisztencia és virulencia témakörét és a nem tudományos, társadalmi, gazdasági, financiális kérdéseket. Röviden bemutatja a magyar antibiotikum-kutatás történetét. Ismerteti a jövőbeni kilátásokat és a természetes eredetű hatóanyagoknak a szintetikus szerekkel szembeni előnyeit. Új megközelítésekre hívja fel a figyelmet: a természet kimeríthetetlen élővilágában az új típusú, eddig nem vizsgált mikroorganizmusok és ezek bioszintetikus képességeinek jobb megismerését, valamint új biotechnológiai és genetikai módszerek (genomika, metagenomika, génbányászat) bevezetését.