Mono-azo színezékek testtömeg-változásra és génexpresszióra gyakorolt hatásainak vizsgálata állatkísérletes tesztrendszerben / Raposa Bence [et al.]
Bibliogr.: p. 136-138. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Epidemiológia. - ISSN 1786-1489. - 2012. 9. évf. 2. sz., p. 129-138. : ill.
Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv alapján a tartrazin és az azorubin engedélyezett élelmiszer színezék, azonban tudjuk, hogy a használatukat több országban mérsékelték, egyes helyeken betiltották. Mindkét színezéket lekvárokban, gyümölcs tartalmú szeszes italokban, mustárban, gyermekek által kedvelt cukorkákban, kekszekben is használják, valamint manapság kozmetikumok színezésére is alkalmazzák. Esetleges daganatkeltő hatása nem bizonyított, azonban génexpresszió módosító hatásukat már leírták. Jelen tanulmányban a karcinogenezis folyamatában szerepet játszó NFicB, GADD45a és MAPK8 génekre gyakorolt expresszió módosító hatásukat vizsgáltuk mRNS szinten, különböző dózisban (egyszeres ADI, tízszeres ADI), speciális azorubin és tartrazin tartalmú tápot fogyasztó AKR/J egerek májában A vizsgálat során nyomon követtük az egerek testtömeg változását, a génexpressziókat kvantitatív RTPCR-ral határoztuk meg, SYBR Green protokoll szerint. Eredményeink azt mutatják, hogy az egerek testtömeg változására gyakorolt szignifikáns hatáson felül a génexpressziós mintázatot is megváltoztatta a két színezék NFicB és MAPK8 gének esetén. GADD45a overexpressziót nem okozott sem az azorubin, sem a tartrazin. A két gén expresszió változása arra enged következtetni, hogy a vizsgált mesterséges színezékek szerepet játszhatnak a tumor promócióban, azonban ezen állításunk alátámasztására még további vizsgálatokra van szükség.