A vékonybél vérellátásának zavarával járó kórképek többsége akut sebészeti ellátást igénylő állapot, amelyek kórházi halálozási aránya (még a javuló szupportív terápiás módszerek ellenére is) 60-80 százalék között alakul. Az ischaemiatolerancia és a kritikus ischaemia idejének ismerete nagy jelentőségű a klinikai gyakorlat számára. A reperfúziós károsodások kivédésére az ún. "kondicionálási" eljárások tűnnek alkalmasnak, amelyek közül a vékonybél akut keringészavarainál a posztkondicionálás ígérkezik kézenfekvőnek és hatékonynak. A vékonybél ischaemiás-reperfúziós károsodásának kivédésével csökken a bakteriális transzlokáció veszélye is, így a többszervi elégtelenséggel járó szeptikus szövődmények aránya is csökkenthető. Az összefoglaló közlemény célja, hogy a fenti kórfolyamatok láncolatából egy rövid áttekintést adjon, illetve hogy rámutasson a mesenterialis ischaemia azon pontjaira, ahol az újfajta sebészeti adaptív mechanizmusok hatásosak lehetnek.