A vékonybél akut okkluzív vagy nem okkluzív ischaemiája az általános orvosi gyakorlat gyakori és súlyos következményekkel járó problémája. A kórfolyamat hátterében alapvető jelentősége van az ischaemiát követő reperfúzió kezdetén fellépő oxidatív és nitrozatív biokémiai reakciónak és az ezzel összefüggő kórélettani változásoknak. A reoxigenizációt követő mikrokeringési zavar leggyakoribb megnyilvánulása a mikroperfúzió egyre fokozódó heterogenitása, térben és időben egyaránt. Ez a leukocyta-endothelsejt interakciók növekedésében, a "no-reflow" jelenség kialakulásában, gyulladásos sejtek aktivációjában nyilvánul meg, és végeredményben a hypoxiás szövet szerkezeti károsodásához vezethet. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a mesenterialis ischaemia-reperfúzió biokémiai, mikrokeringési és morfológiai következményeiről, másrészt pedig e biokémiai háttérre alapozott új terápiás lehetőségről, a metáninhaláció kedvező kísérletes eredményeiről kíván beszámolni.