Az arteria carotis interna intervenciója során észlelt hemodinamikai instabilitás a beavatkozás ismert períprocedurális szövődménye. Etiológiáját, patofiziológíáját tekintve számos megválaszolatlan kérdés létezik, ami a kezelési terv felállítását nehezíti meg. 62 éves férfi betegünk májtumor miatti tervezett műtéte előtt érkezett klinikánkra a carotis ultrahang során leírt szígnifikáns arteria carotis interna stenosis intervenciós megoldása céljából. Anamnéziséből hipertónia, 2-es típusú diabetes mellitus emelhető ki. A bal carotis interna 90%-os szűkülete ábrázolódott, aminek stentelése történt filteres embóliavédelemben. A beavatkozás alatt szövődmény nem jelentkezett. Másnap betegünk gyengeségre, kollaptiform rosszullétre panaszkodott. A tünetek hátterében sinus bradycardiát találtunk, amely az obszervációnk alatt regressziót nem mutatott, panaszai folyamatosan fennálltak, ezért 6 nap után pacemaker-implantáció mellett döntöttünk. Az AV-csomó működésének megítélése céljából elektrofiziológiai vizsgálatot végeztünk. Az anterográd Wenckebach-pont (160/min. feletti volt) mérése során megfelelő AV-átvezetés igazolódott, ezért AAIR-pacemakert implantáltunk. Szövődménymentes beültetést követően a beteget otthonába bocsátottuk. A carotis-intervenció során fellépő hemodinamikai instabilitás kezelési tervét a beteg panaszai, rizikóstátusa, a tünetek súlyossága, az instabilitás időtartama határozza meg. További nagy esetszámú vizsgálatok szükségesek a szövődmény hátterének pontos feltérképezéséhez és az egyértelmű terápiás ajánlások megfogalmazásához.