A hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség a térdízületi kopás következtében romlik. Felmerült az a kérdés, hogy a térdízületi protézisbeültetés utáni korai posztoperatív időszakban a hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség fejlődik-e és a fejlődés ütemét a feltárás módja befolyásolja-e. Az egyik csoport esetén hagyományos feltárással, a másiknál navigált minimál invazív feltárással végezték a térdízületi endoprotézis beültetést. A dinamikus egyensúlyozó képesség modellezése a hirtelen irányváltoztatási teszttel történt, melyet rugókkal a kerethez rögzített merev lappal végeztünk. A vizsgált személy két lábon vagy egy lábon a merev lapon állt, majd a merev lap rögzítését feloldottuk. A merev lap mozgása csillapított lengő mozgás, amely a csillapítási számmal jellemezhető. A csillapítást a vizsgált személy egyensúlyozó képessége adja, az egyensúlyozó képességet numerikusan a csillapítási szám jellemzi. A vizsgálatot a műtét előtt, majd a műtét után 6, 12 héttel végeztük. A két betegcsoport értékeit összehasonlítva látható, hogy az egyensúlyozó képesség fejlődésének ütemét lényegesen befolyásolja a feltárás módja, és a navigált, minimál invazív feltárás kedvezőbbnek mutatkozik. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a korai posztoperatív szakaszban az elesés kockázata növekedett.