A mindennapi tapasztalatok és a nemzetközi szakirodalom szerint óriási hasadék tátong az asztma lehetséges és valóságos kezelési hatékonysága között népességi szinten. Ennek jártunk utána Magyarországon több mint 1000 asztmás beteg kontrolláltsági szintjének kérdőíves felmérése, az asztmaterápia irányelvek szerinti módosítása és a kontrolláltságban 3 hónap elteltével bekövetkező változások felmérésével. Kérdőívként az Asthma Controll Questionnaire-5 magyar változatát használtuk. Eredményeink szerint az asztma miatt kezelt betegek 3/4-e nem kontrollált állapotban volt, további 15% pedig csak részben kontrollált, jól kontrolláltnak a betegek csak 10,9%-a mutatkozott. A bevont betegek nagy többsége az érvényes irányelveknek megfelelő terápiamódosítási javaslatot kapott. Három hónap elteltével a helyzet lényegesen megváltozott, a betegek 63%-a jól, 20%-a részben kontrollálttá vált, csak 17% maradt nem kontrollált. Összefoglalva, a magyar asztmás populáció kezelési hatékonysága alacsony, de megfelelő asztmaellenes gyógyszerekkel és az előírt terápia követésével Magyarországon is, akár társbetegségekben is szenvedő betegekben is, az asztma a betegek többségében szinte tünetmentessé tehető.