Az orvos-technológia, diagnosztika, műtéti technikák, a gyógyszeres és onkológiai eredmények kiszélesedése, mindezek kapcsán felhalmozódott nemzetközi és hazai tapasztalatok valamennyi szakmai területet, így az urológiát is a helyzetének átértékelésére, jelen pozíciójának és jövőbeli lehetőségének analízisére késztetik. Nem lenne korrekt a mai felgyorsult világunkban a lehetőségeink tárházát anélkül elemezni, hogy ne tekintenénk vissza szakmánk múltjára és tanítómestereinkre. Számos kérdést vetnek fel új feladataink,úgy szakmai, mind anyagi szempontból. Szakmánk képviselőinek is részt kell venniük abban a munkában, amelyben sikerül megtalálni a gazdaságilag még megengedhető határvonalat, ahol a betegek érdekeit szem előtt tartó és a kor kívánalmainak/lehetőségeinek is megfelelő eredő mentén szerveződhet a mindennapi gyógyítási gyakorlatunk. A jelen és jövő kihívásai között szerepel a szűrés, a megelőzés terén történő paradigmaváltás ugyanúgy, mint egy megújult, tevékenységcsoportonként centralizált rendszer, vagy akár a személyre szabott gyógyítás módszerének rendszerbe állítása. Célszerűtlen lenne az újtól, az ismeretlentől való tartózkodás, inkább érdemesebb a változások élére állni, természetesen valahányszor kellő megfontoltsággal, élve mestereink pozitív példáival.