Háttér: Friedrich Nietzsche (1844-1900) az utóbbi évszázadok egyik legnagyobb hatású filozófusa volt. A nagy filozófus és költőnél 44 évesen pszichotikus tünetek jelentkeztek, majd 56 évesen bekövetkezett haláláig a demencia sötétségében élt. Kórbonctani vizsgálat halála után nem történt. Korábban betegségét atípusos paralízis progresszívának tartották, azonban az utóbbi időszakban öt egyéb hipotézist is közöltek betegségével kapcsolatosan. Módszer: Irodalomkeresés a MEDLINE és a Web of Science keresőrendszerekben. Eredmények: 6 hipotézis volt azonosítható: 1. Paralízis progresszíva; 2. Bipoláris affektív zavar, amelyet vaszkuláris demencia követett; 3. örökletes frontotemporális demencia; 4. Agytumor; 5. Cerebrális autoszomális domináns arteriopathia szubkortikális infarktusokkal és leukoencephalopathiával (CADASIL); 6. Mitochondriális encephalomyopathia laktát acidózissal és stroke-szerű epizódokkal (MELAS) szindróma. Következtetés: A neurológia és a molekuláris genetika területén történt fejlődés új lehetőségeket vet fel Nietzsche betegségével kapcsolatosan és egyre inkább egyértelmű, hogy betegsége nem paralízis progresszíva volt.