A szerző a probiotikumok történetének áttekintése után az újabb genetikai kutatások alapján ismerteti az emberi bélflóra kialakulását és a főbb probiotikumok mikrobiológiai jellegzetességeit. Az utóbbi években kiterjedtek a probiotikus kezelések indikációi az emésztőszervi betegségekben. A szerző metaanalízisek alapján elemzi a probiotikus kezelés eredményeit egyes kórképekben. A probiotikumok hatásosak az antibiotikum-asszociált hasmenések és a Clostridium difficile okozta kórképek megelőzésében és kezelésében. A Helicobacter pylori eradikációs kezelésében a Lactobacillus,Bifidobacterium és Saccharomyces boulardii tartalmú készítmények 5-10%-kal növelik a sikeres kezelések arányát és csökkentik a mellékhatások gyakoriságát. Irritábilis bél szindrómában egyes tünetek gyakoriságát és súlyosságát csökkentve javíthatják az életminőséget. Colitis ulcerosában hatékonyságuk bizonyított, Crohn-betegségben még igazolásra vár. Az eredmények értelmezését nehezíti a tanulmányok heterogenitása, az alacsony betegszám és a probiotikumok sokfélesége. A Maastricht IV/Firenze konszenzuson kívül a probiotikumok alkalmazásáról más betegségekben konszenzus még nem született. Javasolt, hogy minden kórképben azon törzset tartalmazó probiotikumot adják, amelynek hatása bizonyított. A kevert törzsek hatása nincs kiértékelve. A szerző áttekinti a probiotikumok ritka, de néha súlyos mellékhatásait. Magyarországon több probiotikum kapható vény nélkül a gyógyszertárakban: használatuk empirikus. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem engedélyezte a probiotikumok gyógyszerré minősítését, mivel nem látja bizonyítottnak, hogy e készítmények megelőznek vagy gyógyítanak bármilyen betegséget. További kutatások szükségesek a probiotikumok evidenciákon alapuló használatának kiértékelésére és a konszenzusok megfogalmazására.