A preventív gyógyszeres kezelés nemcsak a rizikófaktor értékektől, hanem a globális kardiovaszkuláris kockázattól is függ. A 2009-es konferenciához képest bizonyos változások előtérbe kerültek az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián. Megmaradt az igen nagy, nagy, tünetmentes nagy kockázati besorolás, de az igen nagy kockázat kibővült: ide soroltuk a koronáriabetegség+krónikus vesebetegség, valamint a koronáriabetegség+perifériás érbetegség kombinációkat, ahol ezek is <1,8 mmol/l-es LDL-koleszterin célértéket kaptak. Ugyanakkor olyan betegségek, mint az akut koronária szindróma, az iszkémiás stroke és a kritikus végtag iszkémia, amelyek önmagukban igen nagy kockázatot jelentenek, szintén besorolásra kerültek a "very high risk" kategóriába. Az utóbbi esetekben célértékek nincsenek, a koleszterinszinttől (ch) függetlenül, intenzív statinkezelés javasolt. Az igen nagy kockázat egyéb eseteiben az LDL-ch célérték <1,8 mmol/l, a ch-é <3,5 mmol/l. Az ATP III és az ESC/EAS új lipid irányelveinek figyelembevételével - eltérően egyes kardiológiai ajánlásoktól - konszenzusra jutottunk abban, hogy nem ajánlunk minden kardiovaszkuláris betegnek statint, csak a célérték szerint. A tünetmentes nagy kockázatban jelentős változás nem történt, az utóbbi időben vitatott metabolikus szindrómát megtartottuk. Definiáltuk a közepes kockázati kategóriát. Magyarországon jelenleg a háziorvosok betegeinek 40%-a éri el a koleszterin célértéket.