Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=104724
MOB:2012/4
Szerzők:Vermes Csaba; Kuzsner József; Bárdos Tamás; Than Péter
Tárgyszavak:ARTHROPLASTICA; PROTÉZIS; ALLERGIA
Folyóirat:Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet - 2012. 55. évf. 3. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/matrokplaszt]


  Nagyízületi endoprotetika során kialakuló fémérzékenység / Vermes Csaba [et al.]
  Bibliogr.: p. 184. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet. - ISSN 1217-3231. - 2012. 55. évf. 3. sz., p. 179-184. : ill.


Nagyízületi endoprotézis beültetést követően a fémkomponensek és a befogadó szervezet között létrejövő interakció teljességgel nem ismert. Jelen tanulmányban prospektíven vizsgáltuk bizonyos fémek iránt fellépő reaktivitást implantátum beültetést követően. A kísérletek során 40, cement nélküli protézis beültetésen átesett beteget vizsgáltunk, akik kután bőrpróbával nem bizonyultak fémérzékenynek műtét előtt. Nem implantált kontrollként 5-5 eset szerepelt, ahol kután próbával negatív, illetve pozitív eredményt találtunk fémérzékenység tekintetében. A kontrollcsoportokban három különböző alkalommal, valamint a kísérleti csoportban implantátum beültetése előtt, illetve azt követően 3, 6, 12, 24, 36 hónappal a betegek perifériás véréből mononuclearis sejtek izolációja történt. A nyert kultúrákat kezeletlenül hagytuk, illetve különböző fémion oldatokkal (CrCl3, NiCl2, CoCl2, Ti), valamint pozitív kontrollanyaggal (phytohaemagluti nin) stimuláltuk. A mintákból sejt proliferációs vizsgálat, cytokin analízis és leukocita migráció gátlási teszt vizsgálatok történtek, ezeket bőrpróbával egészítettük ki. Az alkalmazott módszerek segítségével is negatív, illetve pozitív eredményeket kaptunk a kontrollcsoportoknál, hasonlóan a kután teszthez. Az implantált betegek többsége kis fokú stimulációt mutatott a protézis beültetését követően 3 hónappal, ami az esetek 12%-ában szignifikáns értéket ért el a 6. hónaptól, és ezen a szinten maradt a tanulmány végső méréseinél is, igaz ott már 18%-os arányban. A paralel végzett kután tesztek végig negatív eredményt adtak. A beültetett implantátum érzékenyítheti a befogadó szervezetet, egyelőre előre nem látható módon, ami bizonyos fémek iránti reaktivitásban nyilvánul meg. A tanulmány rámutat arra is, hogy a standard kután teszt nem teljességgel megfelelő az endoprotetizálás kapcsán felmerülő fémérzékenységi kérdések vizsgálatához és csak kellően specifikus, érzékeny és szisztematikus vizsgálatokkal lehet kiszűrni azon betegeket, ahol a fenti problémára számítani kell.