Cél: A chloroquin által okozott szemészeti mellékhatások előfordulásának vizsgálata, a mellékhatásokat befolyásoló tényezők feltérképezése és a gyógyszerszedésről leállított betegek követésével a premaculopathia reverzibilitásának vizsgálata. Betegek és módszerek: A Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján rendszeresen ellenőrzésre járó betegek csoportjából azon betegek adatait elemeztük, akik legalább 2 éve részesülnek chloroquin terápiában. A 2010-2011-ben vizsgát betegek közül a fenti kritériumok alapján kiválasztott 152 betegnél vizsgáltuk a mellékhatások előfordulási gyakoriságát és azok dózisfüggőségét. A betegek látásfunkcióját a látásélesség vizsgálata mellett Amslervrács vizsgálattal, automata perimetriával (Humphrey 10-2 program), Farnsworth-Munsel 100 Hue (FM-100J teszttel, és elektroretinográfiával (ERG) vizsgáltuk. Eredmények: Cornea verticillata a betegek 40%-ánál, színdiszkriminációs zavar 68%-ban, pericentrális scotorna 16%-ban fordult elő. Cornea verticillata főként az idősebb betegcsoportban jelentkezett. Azoknál a betegeknél, akiknél tritán színdiszkriminációs zavart vagy pericentrális scotomát észleltünk, a napi gyógyszerdózis szignifikánsan magasabb volt, mint a mellékhatástól mentes csoportban, míg a kumulatív dózis nem mutatott szignifikáns eltérést. Az esetek 22%-ában vált szükségessé a terápia leállítása, 16%-ban pericentrális scotoma miatt. A gyógyszer leállítása után követett 16 betegből kettőnél eltűnt a scotoma, csökkentek a kiesések 8 betegnél, változatlanok maradtak egynél, míg romlottak 5 betegnél. Következtetés: A magas napi gyógyszerdózis felelős elsősorban a macularis funkciók romlásáért. A premaculopathiára jellemző első jelek, a 4-8 fok között jelentkező felső pericentrális scotomák megjelenésekor a gyógyszer leállítása elengedhetetlen, de már ekkor is számolni kell a további progresszióval.