Az észt és a magyar egészségügyi reform törekvései, kapcsolódási pontjai / Borbás Fanni, Kövi Rita
Bibliogr.: p. 18. - Abstr. hun., eng.
In: IME. - ISSN 1588-6387, eISSN 1789-9974. - 2012. 11. évf. 10. sz., p. 15-18. : ill.
Az egészségügyi rendszerek fenntartóinak olyan kérdésekkel kell megküzdeniük, mint a fenntarthatóság biztosítása, minőség, hozzáférés és hatékonyság javítása. A különböző országok az egészségpolitika eszközkészletéből más-más technikákat alkalmaznak ezek biztosítására. Észtországban 2001-ben fogadták el a kórházi szektor átalakítására vonatkozó tervezetet. Olyan 2015-ig szóló, stratégiai tervet dolgoztak ki, amelyhez mérhető célokat állítottak fel az aktív fekvőbeteg ellátás fenntarthatósága érdekében. Párhuzamba állítva és elemezve az észt célkitűzéseket és a jelenlegi magyar mutatókat a következőket találtuk: 10 év alatt, mind az ágyszám, mind az átlagos ápolási nap (ALOS) terén csökkenő trendeket láthatunk. Az adatokat az EU átlagával összevetve azt láttuk, hogy az ALOS rövidebb, míg az ágykihasználtság alacsonyabb mindkét ország esetében, a kórházi felvételek száma pedig magasabb hazánkban. Az ágyszámok tekintetében Észtország az EU átlag alatt, ugyanakkor Magyarország a felett helyezkedik el. Ebből adódóan mindkét rendszerben lehetnek még hatékonysági tartalékok. Mivel az észt rendszer a világos és konkrét célok felállításával könnyen monitorozható, ezért javasoljuk, hogy a Semmelweis tervben vázolt magyar reformokhoz is társítsunk mérhető célokat és időtávokat az átláthatóság és a megvalósíthatóság követhetősége érdekében.