Bevezetés: A tudományos folyóiratok impaktfaktor-elérésének első lépcsőfoka a Thomson Reuters Web of Science adatbázisba való kerülés. Cél: A dolgozat célja az Orvosi Hetilap tartalmi és formai vizsgálata a Thomson Reuters folyóirat-kiválasztási irányelvei alapján, különös tekintettel az idézetelemzés szempontjára. Módszerek: A szerzők a 2011-ben megjelent Orvosi Hetilap füzetszámait vizsgálták és különböző adatbázisokban kerestek adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktorát; elemezték az idéző folyóiratokat, a hivatkozások számát, egyes szerkesztőbizottsági tagok tudományos tevékenységét; vizsgálták a nemzetközi kiadói irányelvek megvalósulását. Eredmények: Az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktora az elmúlt tíz évben - a 2004-es és a 2010-es évek kivételével - évről évre folyamatos emelkedést mutat. Cikkeit nagy arányban idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott cikkek mintegy 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett közleménykategóriák: eredeti közlemény, összefoglaló referátum és klinikai tanulmány. Az Orvosi Hetilap pontosan, rendszeresen megjelenő hetilap, amelyet több nemzetközi adatbázis is indexel (PubMed/Medline, Scopus, Embase, BIOSIS Previews). A vizsgált szerkesztőbizottsági tagok közleményszámainak csonkolt átlaga 497, idézetüké 2446, független idézeteiké 2014, h-indexüké 21. Következtetések: Az Orvosi Hetilap a Thomson Reuters sok szempontjának eleget tesz, azonban érdemes az idézetek számának növelése érdekében bevezetni on-line idézési mintát, elérhetővé tenni az összes szerkesztőbizottsági tag tudományos munkásságát, továbbá szorgalmazni sokszerzős, csoportmunkával készült összehasonlító elemzéseket, epidemiológiai adatokat bemutató dolgozatok közlését.