A kiegészítő biztosítási csomagok hozzájárulhatnak az egészségügyi rendszer fenntartásához és racionalizálásához, azonban részleges és szervezetlen bevezetésük a meglévő kockázatközösség gyengítését is eredményezheti. Az előnyök kiaknázásához alapvető fontosságú a biztosítási csomagok jellemzése, összevethetősége, illetve az üzleti konstrukciók fenntarthatóságának modellezhetősége. Az általunk definiált többváltozós matematikai modell alkalmas egy adott betegcsoport számosságának, vállalási és fizetési hajlandóságának, a kiadási tételek várható értékének, szórásának, eloszlásának és korrelációinak ismeretében definiált biztosítási csomag díj- és csődkockázati elemzésére. A dinamikus célérték-keresés segítségével az egyes csomagok összehasonlíthatóak, illetve a szerződők érdekei szerint változtathatóak. A modell elősegítheti a krónikus betegségekhez kapcsolódó szekunder prevenciós és gondozási tevékenységek biztosítási csomagokba szervezését, illetve viszontbiztosítási, kockázat-megosztási konstrukciók előkészítését. A díjszerű, célzott forrásbevonás az adó jellegű bevételek kiegészítését, copayment csomagok, illetve önálló, emelt szintű közszolgáltatások biztosításait eredményezheti az egészségügyben.