A posztnatális depresszió (PND) szűrésére eszközként a Magyarországon eddig kevéssé ismert Leverton kérdőívet (LQ) használtuk azzal a céllal, hogy a védőnők számára egyszerűen és gyorsan alkalmazható szűrő módszert biztosítsunk, amelynek segítségével hatékonyabban kiemelhetők és szakemberhez irányíthatók az arra szoruló várandós és gyermekágyas anyák. A validálás bebizonyította, hogy a PND szűrhető LQ segítségével. Az érvényesség eredménye alapján 12 pontos vagy afeletti értékű LQ nagymértékben valószínűsíti az antenatálisan vagy posztnatálisan előforduló depresszió fennállását. A Leverton-teszt szűrésre alkalmas, de diagnózis felállítására nem. Kiváló belső konzisztenciával rendelkezik a kérdőív, amely megfelel a validálási kritériumoknak (Cronbach : 0.77). A depresszió súlyosságának meghatározásában az LQ hatásfoka összehasonlítható a BDI-vel. Az LQ magában foglal szorongásra illetve a depresszió szomatikus szimptómáira vonatkozó kérdéseket, melyek jó korrelációt mutatnak a BDI megfelelő alskáláival. 3842 gyermekágyas vizsgálatánál a PND előfordulását (n=614) 16,1%-nak találtuk 1996 és 2006 között. Ez az érték az 1996-ban szűrt 2229 puerperiumban lévő anyánál (n=333) 14,9 %, míg 2006-ban az 1613 posztpartum 6. hetében felmért materek körében (n=281) 17,4 %. Tehát emelkedő tendenciát mutat. A 2006-ban bevezetett csoportterápia a kontrollok-hoz (N=1009) képest a kezelteknél (N=710) szignifikánsan csökkentette (n=177) 17,5%-ról (n=90) 12,7 %-ra a PND előfordulását. A kipróbált csoporttréning különböző mértékben befolyásolta a PND jelentősebb rizikó tényezőit. Legkedvezőbben hatott a házas családi állapotúakra, azokra akik tervezett terhességüket viselték valamint a posztnatális periódus utáni 2. évet követően munkájukba visszatérni szándékozókra. Legkevésbé tudta befolyásolni a gazdasági tényezőt (anyagi nehézséggel küzdők). Kidolgoztuk és használtuk a védőnők által könnyen alkalmazható csoportterápiát. Javaslatot tettünk a védőnők oktatásában a Leverton teszt használatának beépítésére is.