Célkitűzés: A secundum típusú pitvari septumdefektus (ASD) perkután katéteres zárásra való alkalmasságának eldöntése transoesophagealis echokardiográfiával (TEE) történik. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy az ASD katéteres zárása szempontjából a 3DTEE jár-e diagnosztikus előnnyel a 2DTEE-ve szemben. Betegek és módszerek: Vizsgálatunkba 28 katéteres úton bezárt ASD-betege vontunk be. Összehasonlítottuk (n=25) a 2D-s és 3D-s natív defektusok átmérőit először egymással, majd a feszített átmérőkkel és a záróeszköz-méretekkel A feszített átmérőt közvetlenül a zárás előtt egy, a defektusba illesztett és kontraszttal feltöltött ballonnal mérik meg. Meghatároztuk az ASD-k szisztolodiasztolés méretváltozását. A többszörös ASD-ket (n =3) külön vizsgáltuk. Eredmények: A defektusok 2D és 3D natív mérete jó korrelált (r=0,89 p <0,001). A natív 2D, illetve 3D átmérők szignifikáns korrelációt mutattak feszített átmérőkkel és a választott záróeszköz-méretekkel. 3DTEE-vel vég-szisztoléban szignifikánsan nagyobb areát mértünk, mint végdiasztoléban (2,6+-1,3 és 1,6+-1,0 cm2, p <0,001). Többszörös ASD-knél a 3D lehetővé tetti a lyukak egymáshoz és a szomszédos anatómiai struktúrákhoz való viszonyánal pontos megfigyelését. Következtetések: Egyszeres ASD-nél a 3DTEE nem nyújt többlet információt, csupán megerősíti a 2DTEE-mérés hitelességét. A szisztolo-diasztolés méretváltozás felhívja a figyelmet a defektus átmérőjének optimális mérésén végszisztoléban. A többszörös defektusokat pontosabban lehet leírni 3DTEE-vel.