Hazánkban a szűkülő közkiadások folytán a lakosság jelentős összeget költ egészségügyi ellátásokra. A magán egészségügyi kiadások döntően közvetlen költségként jelentkeznek, így nagyfokú megterhelést jelentenek egy-egy betegnek, illetve a családja számára. A jelen helyzetben igazságosabbá, szélesebb körben hozzáférhetővé válhatna egy színvonalasabb egészségügyi ellátás, amelyben az állam is felismeri, hogy a kiegészítő és/vagy magánbiztosítás kialakításának szükségszerűsége elkerülhetetlen, és az itt keletkező források közvetlenül, vagy közvetve visszahatnak az állami egészségügyi ellátórendszer javítása irányába. A jelen összefoglalóban megfogalmazott javaslat a kiegészítő magánbiztosítás kereteinek mihamarabb történő megteremtése, és a megvalósítás egyik lehetséges opciója mellett tör lándzsát. Mindehhez természetesen kiszámítható politikai és gazdasági környezetre, és az állami rendszer mellett a magánbiztosítás kiépítéséről döntő és támogató egészségpolitikára lenne szükség. Javaslatom relatíve könnyen és rövidtávon megvalósítható és plusz forrást hoz a rendszerbe, továbbá segíti a rendszer szerves fejlődését. Létezne olyan biztosítotti csoport, akiknek az alapbiztosítása csak a jelen fekvő- és járóbeteg finanszírozási érték 70-80%-át fizetné, viszont a kiegészítő biztosítás további 40-50%-ot nyújtana. Ezen betegért versengenének a szolgáltatók, és a az oep kasszában keletkező megtakarítás, a többletfinanszírozás, a verseny, mind a színvonalasabb ellátás irányába mozdítaná a rendszert.