Cél: A rendszeres testmozgás és diéta szemfenéki erekre gyakorolt hatásának tanulmányozása primer hipertóniás serdülőkben. Módszer: A 223 serdülő (111 fiú, 112 lány, a vizsgálat kezdetekor életkoruk: 10-17 év, átlagéletkor: 14,8 év) egy éven keresztül alacsony só-, zsír- és finomított cukortartalmú diétát tartott. Egyikük sem sportolt a vizsgálat kezdete előtt rendszeresen. Közülük 55 fiú és 53 lány az egy év alatt naponta testtömegindexének (BMI) és lehetőségeinek megfelelően a testnevelési órákon történt részvételükön felül, előre meghatározott egyéni program alapján napi rendszerességgel izzadásig fokozódó mozgást végzett (1. csoport), míg 56 fiú és 59 lány maximum heti kétszer vett részt testnevelési órán, egyéb fokozott mozgással járó tevékenységet nem végzett (2. csoport). A vizsgált év elején és végén az antropometriai adatok rögzítése és a fizikális vizsgálat után alkalmi és 24 órás vérnyomásmérést, éhgyomri és terheléses vércukorszint (VC) -meghatározást, éhgyomri szérum összkoleszterinszint (OK), HDL-koleszterinszint (HDLK), össztrigliceridszint (ÖT), tiobarbiturát reaktív anyag (TBARS) meghatározást végeztünk, kiszámítottuk a BMI-t és a szérum LDL-koleszterinszintet (LDLK). Elsődleges hipertóniát okozó betegség gyanúja esetén kardiológiai és endokrinológiai vizsgálatot végeztünk. A laboratóriumi vizsgálatokat a vesefunkció, vérkép és vérsejtsüllyedés ellenőrzése egészítette ki. A szemfenéki képet személyi számítógéppel összekötött fundus fotó alapján számszerűen is értékeltük. Eredmények: A vizsgálati év elején az első csoportban 18 fiúnál és 19 lánynál, azaz 37 esetben, a második csoportban 17 fiúnál és 15 lánynál, azaz 32 esetben voltak kanyargós, illetve szűk artériák és tág vénák a szemfenéken. A szemfenéki eltérések gyakorisága mindkét csoportban hasonló volt. Az egyéves megfigyelési idő után az első csoportban 3 fiúnál és 5 lánynál (összesen 8 esetben) maradt meg a korábban észlelt szemfenéki eltérés, míg a második csoportban 14 fiúnál és 13 lánynál (összesen 27 esetben) találtuk meg az egy évvel korábban észlelt eltérést. A gyakoriság tekintetében a két csoport közötti eltérés szignifikáns (p<0,001) lett. Nem találtunk jelentős különbséget a serdülők neme, életkora, családi anamnézise, illetve BMI-értéke alapján. Az egy év alatt a serdülők szisztolés vérnyomása, BMI, OK, ÖT LDLK szintjei csökkentek, míg HDLK-szintjük nőtt. Ezen mindkét csoportban mérhető szignifikáns változások mértékében nem volt a két csoport között szignifikáns különbség. A plazma TBARS-szintek szignifikánsan csökkentek, a csökkenés az 1. csoportban jelentősebb volt, így a két csoport átlaga között szignifikáns különbség keletkezett. Következtetés: A naponta rendszeresen végzett fokozott testmozgás elősegítette a magas szisztolés vérnyomásos serdülők szemfenéki képének kedvező változásait. Lehetséges, hogy a változások hátterében a szervezet antioxidáns kapacitásának változásait kell keressük.