Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=103900
MOB:2012/4
Szerzők:Debreceni Balázs; Debreceni László
Tárgyszavak:ARTERIOSCLEROSIS; VITAMIN-E; ANTIOXIDÁNSOK; CISZTEIN; VITAMIN-B-KOMPLEX
Folyóirat:Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció - 2012. 5. évf. 1-4. sz.
[https://www.cardiovasc.hu/menu/1014]


  A homociszteinszint-csökkentő B- és az antioxidáns E-vitamin-terápiák kardiovaszkuláris vitamin trialekbenmutatott eredménytelenségének okairól  / Debreceni Balázs, Debreceni László
  Bibliogr.: p. 13-17. - Abstr. hun.
  In: Kardiovaszkuláris Prevenció és Rehabilitáció. - ISSN 2060-4238. - 2012. 5. évf. 1-4. sz., p. 10-17. : ill.


A homocisztein az érelmeszesedés egyik önálló rizikótényezője. Mivel a plazma emelkedett homociszteinkoncentrációját fokozott kardiovaszkuláris rizikó kíséri, feltételezhető, hogy a homociszteinszint csökkentésével a rizikó is azonos irányú változást mutat. A B-vitamin-komplex (folsav, B6- és B12-vitamin) terápia csökkenti a plazma homociszteinszintjét, gátolja az oxidatív stresszt, és gátol több olyan biokémiai mechanizmust, melyek aktivitása az érelmeszesedés progresszióját segíti elő. Az E-vitamin adása antioxidáns hatásánál fogva gátolhatja az aterogenezist. A B- és az E-vitamin szupplementációnak a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében kifejtett hatékonyságára utalnak az utóbbi két évtizedben megjelent kohort, prospektív és retrospektív tanulmányok. Azonban az újabban megjelenő nagy randomizált klinikai vizsgálatok nem igazolták a homociszteinszint-csökkentő B-vitamin-szupplementációnak vagy az antioxidáns E-vitamin-terápiának a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében remélt hatékonyságát. Dolgozatunkban kritikai szempontból elemeztünk 7 B-vitamin és 3 E-vitamin trialt, és rávilágítottunk a bennük fellelhető ellentmondásokra. Rámutattunk azokra a lehetséges tényezőkre, melyek a vitaminkezelés eredménytelenségéért felelősek lehetnek, beleértve a helytelen tervezést. A protokollok nem vették figyelembe azt a lényeges szempontot, hogy a sztatinoknak, az acetil-szalicilsavnak, a folsavnak és más gyógyszereknek a szupplementációra szolgáló vitaminokkal való egyidejű alkalmazása az eredmények torzításához és helytelen interpretációjához vezethet. A sztatinok és az aszpirin kardiovaszkuláris protektív és preventív hatása nivellálhatta a klinikai végpontok számában a vitamin- és a placebocsoportok között elvárható különbséget. A trialek eredménytelensége pusztán arra utal, hogy a vitaminkezelés eredménye nem manifesztálódott a kijelölt klinikai végpontokban a megfigyelés viszonylag rövid időszakában. Következtetésünk: a vitaminok szerepe, illetve hatékonysága a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójában a vizsgált trialek eredményeire, illetve eredménytelenségére való hivatkozással nem utasítható vissza.