A keringési elégtelenség kezelésének új titka: az ivabradin / Borbola József
Bibliogr.: p. 9. - Abstr. hun.
In: Kardiovaszkuláris Prevenció és Rehabilitáció. - ISSN 2060-4238. - 2012. 5. évf. 1-4. sz., p. 3-9. : ill.
A krónikus szívelégtelenség kardiovaszkuláris kockázata a jelenlegi optimális gyógyszeres kezelés ellenére is magas, prognózisa rossz, különösen magas nyugalmi pulzusszám esetén. A SHIFT vizsgálat a konvencionális gyógyszeres kezelésen felül adott szelektív sinusfrekvencia-csökkentő szer, az ivabradin hatását tanulmányozta a kardiovaszkuláris halálozás és a szívelégtelenség progressziója miatti hospitalizáció (primer kompozit végpont) csökkentésében bal kamrai diszfunkciós (LVEF=<35%), 70/min feletti nyugalmi szívfrekvenciás, krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegekben. A kettős vak, placebokontrollált, multicentrikus, nemzetközi vizsgálatba 6558 beteg került randomizációra. Az átlagos követési idő 23 hónap volt. A primer végpont előfordulása az ivabradin kezelés mellett 793 (24%) volt, míg a placebo csoportban 937 betegnél (29%) fordult elő (HR 0,82, 95% CI 0,75-0,90, p<0,0001), amely szignifikáns 18%-os csökkenést jelent. Az ivabradin terápia előnye már a harmadik hónapban megmutatkozott, és tartósan fennmaradt. Az abszolút rizikócsökkentés 4,2% volt. A primer végpont elsősorban a szívelégtelenség progressziója miatti kórházi felvétel eseményben jelentkezett (ivabradin csoport: 16%, kontroll csoport 21%; p<0,0001). Az ivabradin (bétablokkolóval kombinálva) jól tolerálható, biztonságos gyógyszernek bizonyult, számottevő mellékhatása (a bradycardiát kivéve) nem volt. A SHIFT vizsgálat megerősítette az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia patofiziológiai és prognosztikai szerepét, valamint igazolta a szelektív sinusfrekvencia-csökkentés jótékony hatását szívelégtelenségben. Az ivabradin alkalmazása javallt krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknek, ha a nyugalmi sinus-frekvencia bármi ok miatt nem csökkenthető 70/min alá béta-blokkolóval (relatív vagy abszolút intolerancia).